A gyermek sz�let�se �sid�k �ta a csal�dok legnagyobb �r�me, a boldogs�gn�l tal�n csak a k�v�ncsis�g nagyobb: vajon kisfi� vagy kisl�ny lesz? A nagy tal�lgat�s sok babon�nak �s t�vk�pzetnek adott alapot. Sokszor hallottam az ultrahang el�tti id�kben, hogy a mama has�nak alakj�b�l pr�b�ltak k�vetkeztet�seket levonni a sz�letend� gyermek nem�t illet�en. �gy tartott�k, hogy ha a pocak g�mb�ly�, kisl�nyt, ha ink�bb cs�csos, kisfi�t rejt.                                   Az indiai szexkult�ra nagy k�nyve le�rja azt a megfigyel�st, miszerint ha a szeretkez�s ut�n a f�rfi a n� bal oldal�ra fekszik, akkor fi�t, ha a jobb oldal�ra, akkor l�nyt nemzett. M�s n�pek a Hold �ll�s�nak tulajdon�tottak nagy jelent�s�get, az egyik telev�zi�s m�sormagazin m�g nemr�giben is rendszeresen k�z�lte, hogy melyik napon (illetve �jszak�n) lehet nagy biztons�ggal fi�t, illetve l�nyt nemzeni, s hogy mindezt hogyan befoly�solja a Hold. Az �szaki n�pek n�melyike �gy hitte, minden n� sors�ban eleve meg van �rva, fiakat vagy le�nyokat sz�lnek-e majd. A technika fejl�d�se azonban v�get vetett az effajta tal�lgat�soknak. Sz�let�sem ut�n a nagypap�m betelefon�lt a k�rh�zba, ahol a n�v�r felvil�gos�totta, hogy eg�szs�ges fi� unok�ja sz�letett. Azt�n az els� tal�lkoz�s alkalm�val kider�lt, hogy az unoka, vagyis �n, val�ban eg�szs�ges, �m kisl�ny. Ma m�r ilyesmi nem t�rt�nhetne meg, hiszen a terhess�g 28. het�ben, az ultrahangos vizsg�latok sor�n az orvosok m�r meg tudj�k �llap�tani a sz�letend� baba nem�t. �gy azt�n ma m�r nem kell azon agg�dniuk a boldog rokonoknak, hogy a megv�s�rolt tipeg�k sz�ne (k�k vagy r�zsasz�n) nem lesz megfelel�. S�t bizonyos m�dszerekkel m�r a fogamz�s sor�n megv�laszthat� a gyermek neme. Ha valaki pontosan meg tudja hat�rozni pete�r�s�nek id�pontj�t, annak j� es�lye van arra – ha a pete�r�s ut�ni els� 24 �r�ban teherbe esik –, hogy fi�gyermeknek fog �letet adni. K�s�bbi fogantat�s eset�n a l�nyok �rkez�se a val�sz�n�bb. Ez az egyetlen ismert m�dszer, amellyel term�szetes megterm�keny�t�skor v�logatni lehet a nemek k�z�tt. Van azonban egy eg�szs�g�gyi vil�gc�g, mely az interneten is hirdeti szolg�ltat�sait �s 90 sz�zal�kos biztons�ggal garant�lja a fi�gyermeket. Aki e c�g mellett d�nt, annak v�llalnia kell a mesters�ges megterm�keny�t�st. A m�dszer l�nyege, hogy a nemet meghat�roz� h�mivarsejteket kett�v�logatj�k, annak alapj�n, hogy X vagy Y ivari kromosz�m�t rejt-e. A v�logat�st megk�nny�ti, hogy a k�t kromosz�ma s�lya elt�r�, az X-kromosz�m�t tartalmaz�, teh�t n�i ut�dot biztos�t� spermiumok DNS-�llom�nya 2,8 sz�zal�kkal nagyobb. Az elj�r�s alapja, hogy az �gy k�l�nv�lasztott h�mivarsejtekb�l a megfelel� nemet garant�l�kkal a n�i petesejtet mesters�gesen megterm�keny�tik, majd be�ltetik az anyam�hbe. A c�g honlapj�n m�r t�bb mint 300 sikeres megterm�keny�t�ssel b�szk�lkedik. Azt is el�rulj�k, hogy a l�nyra v�gy�knak csak 73 sz�zal�knyi es�lyt tudnak adni. A sikeres megterm�keny�t�sek ar�nya megegyezik a spermiumelk�l�n�t�s n�lk�li m�dszerek�vel (teh�t minden �t�dik sikeres). Az 1996-t�l tesztelt m�dszernek m�r ellenz�i is vannak. Egy vezet� brit szaporod�sbiol�gus szerint a technol�gia haszn�lata sz�let�si rendelleness�gekhez vezethet. Err�l nem, az X- kromosz�ma betegs�geinek elker�lhet�s�g�r�l azonban sok sz� esik a c�g t�j�koztat�j�ban. A v�rz�kenys�gen �s a sz�nt�veszt�s bizonyos t�pusain k�v�l m�g k�r�lbel�l 500 betegs�get �r�k�thet a hib�s 23. kromosz�ma, ezek a bajok azonban csak a fi�kat s�jtj�k, hiszen a l�nyok m�sik X-kromosz�m�ja korrig�lni tudja a hib�kat, g�nseb�szeti beavatkoz�s n�lk�l. Term�szetesen a kl�noz�s sor�n is k�nnyen meghat�rozhat� a gyermek neme. Ezzel az elj�r�ssal azonban egyel�re csak �llatokat reproduk�ltak, emberi l�nyeket m�g nem, b�r a h�rek szerint ez is hamarosan bek�vetkezik.  Nagyon sok orsz�gban m�r a lehet�s�g felvet�d�se el�tt betiltott�k – vall�si �s etikai okok miatt – ezeket a k�s�rleteket. De ma m�r biztosak lehet�nk benne, hogy hamarosan szembe kell n�zn�nk az emberi kl�nok l�t�vel. �s mindazokkal a jogi �s erk�lcsi probl�m�kkal, melyeket a tudom�ny e leg�jabb csod�ja felvet. A biol�giai egyens�ly felboml�s�r�l m�r nem is besz�lve. Pedig a sz�letend� gyermek nem�nek megv�laszthat�s�ga ezt szinte garant�lja. Ebben l�tja a legnagyobb probl�m�t dr. Sz�cei Bea, a Szent Imre k�rh�z n�gy�gy�sza is. Elmond�sa szerint praxis�ban a sz�l�kre az eg�szs�ges elfogad�s a jellemz�. A kismam�k legink�bb a baba eg�szs�ge miatt agg�dnak, csup�n n�h�ny apuka ragaszkodik az �ltala elk�pzelt nemhez, n�vhez. Enn�l gyakoribb az, hogy a harmadik, negyedik gyermek sz�let�sekor a sz�l�k, ha csak fiaik vannak, jobban szeretn�nek egy l�nyt (vagy �ppen ford�tva). A doktorn� ennek ellen�re �gy gondolja, hogy ha a mindennapi klinikai gyakorlatban lehet�v� v�lik a nemv�laszt�s, a t�bbs�g �lni fog a lehet�s�ggel. Hiszen ma sz�z sz�l�p�rb�l csup�n 1-2 mondja azt, hogy legyen meglepet�s: Gabi G�bor lesz vagy Gabriella.

 vissza a f�oldalra