7 rossz szok�s

A gyermek fejl�d�se sor�n gyakran vesz fel "rossz szok�sokat". Ennek kiv�lt� oka lehet, hogy valami�rt nem �rzi j�l mag�t. A rossz szok�sok tulajdonk�ppen �zenetek a sz�l�nek. �rdemes teh�t odafigyelni r�juk. Megsz�ntet�s�kben a t�relem, a szeretet seg�thet a legt�bbet. No meg az id� m�l�sa.

1. Kis�gyhoz �t�geti a fej�t
Igen meglep�, de gyakori jelens�g. A csecsem�k 20 sz�zal�k�n�l l�thatjuk. Jellemz�, hogy 6 h�napos korban kezd�dik, �s 2-4 �ves kor k�zt v�gz�dik. Senki sem tudja, mi�rt van, de l�tezik n�h�ny �ltal�nos ok. Furcs�n hangzik, de megnyugtat�sk�ppen �t�getik fej�ket a kis�gy r�csaiba, n�melyek m�g n�gyk�zl�bra �llva hint�znak is, hogy el tudjanak aludni. A b�logat�s a f�jdalomra is enyh�t� hat�ssal van. Gyakran megfigyelhetj�k fogz�sn�l vagy f�lf�j�s eset�n. N�h�ny kisgyerek a hisztiz�s sor�n is f�ldh�z �t�geti a fej�t, hogy levezesse indulatait, mivel szavakkal azokat m�g nem k�pes kifejezni. El�fordulhat akkor is, ha mag�ra akarja vonni a figyelmet.

Ne szidjuk, ne b�ntess�k meg �rte! M�g kicsi ahhoz, hogy a szok�sain v�ltoztasson. V�dj�k meg a s�r�l�st�l. P�rn�zzuk k�rbe a kis�gyat, mert nek�nk is jobb �rz�s, ha biztons�gban tudjuk a kicsit. Id�nk�nt ellen�rizz�k, hogy a kis�gy r�csai nem lazultak-e ki! Mivel �nszab�lyoz� magatart�s ritk�n okoz s�r�l�st, csak addig fokozza, am�g az nem f�j.

Ha naponta t�bbsz�r vagy folyamatosan veri a fej�t a falba, a kis�gy r�csaihoz vagy olyan er�sen, hogy meg is s�rti mag�t, komolyabb ok is lehet a h�tt�rben (szellemi fogyat�koss�g, autizmus).

2. K�r�mr�g�s
Ha a kisgyerek r�gja a k�rm�t, akkor legt�bbsz�r f�l valamit�l. De m�s okok miatt is r�ghatja a k�rm�t. K�v�ncsis�gb�l vagy unalomb�l, hogy levezesse a fesz�lts�get, vagy egyszer�en rossz szok�sb�l. A rossz szok�sok k�z�tt ez fordul el� leggyakrabban, �s ez az, ami a legt�bbsz�r feln�ttkorra is megmarad.

Foglaljuk le a kez�t. Adjunk neki gy�sz�b�bot, s�pol� labd�t, form�lhat� j�t�kot, hogy azzal foglalkozzon. V�gjuk mindig r�vidre a k�rm�t, hogy ne essen k�s�rt�sbe. A legjobb, ha nem vesz�nk r�la tudom�st, mert ez a cselekv�s nem tudatos, am�g nem h�vjuk fel r� a figyelm�t.

Figyelj�k meg, mert n�ha a k�r�mr�g�s, k�l�n�sen, ha m�s rossz szok�sokkal t�rsul, fesz�lts�g jele lehet. Ha olyan intenz�ven r�gja a k�rm�t, hogy megs�rti a k�r�m�gyat, v�reznek az ujjai (mell� m�g t�pi a haj�t), besz�lj�nk a gyermekorvossal.

3. Orrt�r�s
Mi�rt alakul ki? Mert k�zn�l van... A kisgyerek k�v�ncsi vagy unatkozik, de t�rt�nhet stressz levezet�s miatt is. Gyakori allergi�s, orrfoly�s gyerekekn�l is, mert �lland�an az az �rz�s�k, hogy tele van az orruk. Ha a szob�ban sz�raz a leveg�, kisz�rad az orrny�lkah�rtya, ez is az orrpiszk�l�sra k�sztetheti. Ilyenkor a leveg� p�r�s�t�sa vagy a konyhas�oldatos orrszpr� seg�thet.

Tan�tsuk meg, hogyan kell orrot f�jni a zsebkend�be. A k�r�mr�g�ssal ellent�tben az orrt�r�st nem szokt�k a gyerekek feln�ttkorig folytatni. �ltal�ban magukt�l is leszoknak r�la, mert m�r nem olyan �rdekes, �s a t�bbiek cs�folj�k �rte.

4. Ujjszop�s
Megnyugtat�an hat a csecsem�kre, m�r a m�hben gyakorolta �s t�k�letes�tette. Az ujj�t veszi ig�nybe, ha f�radt, beteg, unatkozik vagy nagy akad�lyokkal kell megk�zdenie (b�lcs�de, �voda). Ezt haszn�lja elalv�skor is. Ne agg�djunk, b�r az esz�nkbe jut, mi lesz a kicsi fogaival, �llkapcs�val, besz�d�vel. A legut�bbi vizsg�latok szerint 5 �ves korig biztons�ggal szophatj�k ujjukat. Ez az a kor, amikor kezdenek el�b�jni a marad� fogaik. Szakemberek szerint a szop�s intenzit�sa �s a nyelv ereje befoly�solja a fogak �ll�s�t, �s teszi sz�ks�gess� a fogszab�lyz� visel�s�t.

Figyelj�k meg, milyen m�dszert haszn�l, s ha kell, kor�bban, 4 �ves korig pr�b�ljuk leszoktatni r�la. Persze t�bbnyire mag�t�l elm�lik.

5. Fogcsikorgat�s
�rdekes szok�s, vannak, akik sose csikorgatnak, vannak, akik csak egy ideig - fogv�lt�skor, ha a k�tf�le fogt�pus nem illeszkedik �ssze -, m�sokat eg�sz �let�kben v�gigk�s�r. Feln�ttekn�l �ltal�ban a stressz v�ltja ki, a kisgyerekekn�l �gy t�nik, ink�bb hozz� akarnak szokni az �j szenz�ci�hoz, hogy kin�ttek a fogaik. A csikorgat� kisgyerek �jjel �s nappal is csikorgatja fogait, de a sz�l�k ink�bb az �jszakait szokt�k �szrevenni, mert alv�skor jobban �sszeszor�tj�k �llcsontjaikat, s �gy jobban hallatszik.

Nem kezelik a fogorvosok a gyerekkori fogcsikorgat�st, mert a tejfogak �gyis hamar kihullanak. A fogcsikorg�s elm�lik, amikor a gyerek hozz�szokik az �jonnan kin�tt fogakhoz.

6. Cumiz�s
Babakorban a cumiz�s term�szetes dolog. Megnyugtatja a kicsiket, biztons�g�rz�st ad eg�szen a kisgyermekkor v�g�ig. A cumi teh�t �tmeneti t�rgy, amely �tseg�ti a csecsem�t az �j, szokatlan helyzeteken. Ne vegy�nk r�la tudom�st! Ahogy n� a baba, a szop�si reflexek egyre renyh�bbek lesznek, egyre kev�sb� ig�nyli a dudlit vagy az ujjait, �s mag�t�l leszokik r�luk. Amint megtanul hat�sosabban egy�ttm�k�dni vagy kommunik�lni vel�nk (kb. 3 �ves korra), elhagyja a cumit is.

Tartsuk be a higi�n�s szab�lyokat. Tan�tsuk meg, ha leejti a cumit, meg kell mosni, hogy nem szabad k�lcs�nadni m�soknak. N�ha ellen�rizz�k, nem s�r�lt-e a cumi, mert a leszakadt darabk�k a tork�n akadhatnak. Terelj�k el a figyelm�t, ugyanis a kisgyerek m�r csak unalomb�l �s rossz szok�sb�l cumizik. Vannak kisgyerekek, akik a biztons�g�rz�s keres�se miatt dudliznak. Ha �gy l�tjuk, hogy f�l, agg�dik, seg�ts�nk neki megfogalmazni, hogy mi b�ntja. �s biztos�tsuk szeretet�nkr�l �lel�ssel �s puszikkal.

7. Dadog�s
A kisgyerek tele van k�rd�sekkel. Ahogy megtanulja, hogyan �ntheti a gondolatait szavakba, eleinte sok hib�t ejt, tele lehet a besz�de sz�netekkel, ny�g�sekkel. Gyakrabban fordul el�, ha f�radt, izgatott vagy szomor�. Ez teljesen norm�lis jelens�g �s hamarosan ki is n�vi.

A val�di dadog�s a kisgyerekek 5 sz�zal�k�t �rinti csak. Ilyenkor az els� hangot hosszan mondja: p�ld�ul: sssssiker�l vagy ism�telgeti. Lehet, hogy besz�dre nyitja a sz�j�t, de elakad miel�tt b�rmilyen hangot is kiejtett volna. Ezzel egyidej�leg l�tjuk az arc�n �s �llkapcs�n a fesz�lts�get, szem�vel is hirtelen f�lren�z. A dadog�snak az �rtelmi k�pess�gekhez semmi k�ze, �s nem felt�tlen�l pszichol�giai probl�ma �ll a h�tt�rben. A fesz�lts�g, a megr�zk�dtat�sok (k�lt�z�s, �j k�z�ss�g) ronthatj�k a dadog�st, de nem ezek v�ltj�k ki. Hogyan seg�thetn�nk gyermek�nknek?

V�rjunk. Akkor dadognak a kisgyerekek, de a feln�ttek is, ha izgatottak, m�rgesek, rosszul �rzik magukat vagy kimer�ltek. Ha a kicsi csak ilyen esetekben dadog, s csak enyh�n, ne agg�djunk, mert kin�vi, ahogy belej�n a besz�dbe. S�lyosabb esetekben viszont miel�bb kezdj�k el a besz�dter�pi�t.