Beilleszked�k �s k�v�l�ll�k

A b�lcs�de �s az �voda az els� k�z�ss�g, ahol a gyermekeknek meg kell tal�lniuk a hely�ket, a szerep�ket. P�r �v eltelt�vel az iskola jelenti a k�vetkez� pr�bat�telt a t�rsadalmi int�zm�nyekben val� helytal�l�s izgalmas, de g�r�ngy�s �tj�n. Egyes gyerekeknek nem okoz gondot a gyermekint�zm�nyhez val� alkalmazkod�s, a k�z�ss�gbe val� "betagoz�d�s". M�s apr�s�gok hoszszas k�szk�d�sek, hangulati, k�z�rzetbeli, �rzelmi zavarok �r�n tal�lj�k csak meg ­ el�bb vagy ut�bb ­ hely�ket a t�bbi gyermek k�z�tt. Sajnos olyanok is akadnak, akik hossz� �vekig mag�nyosak maradnak, megpr�b�ltat�snak �lik meg a k�z�ss�geket, �s k�s�bb feln�ttk�nt munkahelyi alkalmazkod�si zavarokt�l szenvednek. Megpr�b�ltat�sok �vod�ja Csilla sok sz�pet �s j�t hallott otthon az �vod�r�l. Kicsit izgult, de nagyon v�rta az els� napot. Minden rendben is zajlott, ott volt az anyuk�ja is, d�lig maradtak, pomp�s mulats�gnak tûnt az eg�sz. A m�sodik h�ten tudta, hogy anyuk�ja m�r nem maradhat. Nem nagyon b�nta, nagyl�nynak �rezte mag�t. Reggel �desanyja szomor� szemmel �lt�ztette. Hosszasan szor�totta mag�hoz, mintha messzi �tra k�sz�l�dne. Neki ez volt a munka �jrakezd�s�nek els� napja. Az �voda �lt�z�j�ben anyuk�ja szeme elhom�lyosodott, amikor b�cs�zni k�sz�lt. Erre Csilla is pityeregni kezdett, biztos lett benne, valami rossz fog t�rt�nni. Mikor a mam�ja menni k�sz�lt, Csilla m�r nagyon s�rt, egy�tt s�rtak m�ly szomor�s�gban. Csilla eg�sz nap bizonytalanul �rezte mag�t. Turk�lt az eb�dben, forgol�dott az �gyban, hi�nyzott a kedvenc tigrise, amivel eddig mindig egy�tt aludt. Alv�s ut�n ki�lt az ajt� mell� �s elt�k�ltem v�rta �desanyj�t. Teltek a napok, de a helyzet nem v�ltozott. S�rva b�cs�ztak, Csilla v�gigk�szk�dte a napj�t az �vod�ban, csak azt a pillanatot v�rta, amikor anyuka meg�rkezik. Senki sem �rtette, hogy az eddig oly k�zvetlen kisl�ny, akit ott lehetetett hagyni rokonokn�l m�g �jszak�ra is, mit�l lett ilyen mag�ra hagyott, elbizonytalanodott. H�rom�ves kor k�r�l a gyerekek �rzelmileg, hangulatilag nagym�rt�kben azonosulnak a f�szerepl� sz�l�vel. Amikor bizonytalannak �s szorong�nak �rzik a feln�ttet, �k is elvesztik bizalmukat, labiliss� v�lnak. Gyakran az anyuk�k "szoknak be" a legnehezebben az �vod�ba. H�rom �v otthon, szoros egy�ttl�tben, �sszeszokotts�gban, a feln�ttnek is meghat�roz�. A gyes ut�n vadonat�j �letforma v�r r�juk. Alkalmazkodni kell a megv�ltozott napirendhez, a feszes id�beoszt�shoz, sok �j ingerhez �s feladathoz. A nehezen elszakad� anyuk�k gyerekei is rosszul fogj�k venni az els� akad�lyokat. Hi�ba k�sz�ti f�l egy sz�l� okosan �s kedvesen kicsiny�t az els� k�z�ss�gre, ha a gyermek m�st �rez a viselked�s�ben, mint a szavaiban. a h�rom�ves jobban hisz az �rz�seinek, a kommunik�ci� rejtett csatorn�ib�l g�rd�l�kenyebben olvas, mint a szavakb�l. Kevesebb gondja lesz annak a sz�l�nek, aki v�giggondolja, � hol tart az elszakad�s folyamat�ban, hitelesen tudja-e k�pviselni az �j k�z�ss�g el�nyeit, sz�ps�geit. Az is fontos, hogy a feln�tt megtal�lta-e gyerekes anyak�nt hely�t �s szerep�t a k�lvil�gban. Mag�nyos peremhelyzetûek Robi sok-sok pr�b�lkoz�s ut�n fogant meg. Mindenki szemef�nye lett a csal�dban, a rokons�gban sem volt m�s kisgyerek. Mindent�l f�ltett�k, �vt�k. Idegen helyen nem evett, m�g a nagymam�j�n�l is csak ritk�n �s keveset. Mindig �desanyj�val volt, nagyon �sszen�ttek, egy pillanatra sem akarta szem el�l t�veszteni. F�l�nk, visszah�z�d� gyerek lett Robib�l. a j�tsz�t�ren arr�bb ment, amikor valaki elvette a lap�tj�t, nem felelt, ha megsz�l�tott�k, bizalmatlan volt minden idegennel. Anyuk�ja m�r el�re f�lt az �vod�ba szoktat�st�l, � is ijeszt�nek l�tta a durvas�gokat, a vereked�s fi�kat, �r�lt, hogy az �v� nem ilyen. Robi nehezen fogadta el az �vod�t, de engedelmes kisfi� l�v�n belet�r�d�tt. Semmi baj nem volt vele, csak alig evett, ritk�n hunyta le a szem�t alv�skor, �s senkihez nem k�zeledett. Elj�tszott a szoba sz�l�n vagy a kert rejtett zug�ban, v�rta, hogy elm�ljon ez a nap is. Az �vod�skor�akn�l is sokfajta jele van a beilleszked�si neh�zs�geknek. A leggyakoribb az �rzelmek, indulatok labiliss� v�l�sa. Szint�n t�pusos t�net az els� id�szakban az ev�szavar �s az alv�si probl�m�k. Mind az ev�s, mind az alv�s bizalmat, elengedetts�get k�v�n. az a gyerek, aki j�l eszik, m�lyen alszik az �vod�ban, bizony�ra gond n�lk�l beilleszkedett. Aki alig eszik, nem akar aludni, az m�g nincsen t�l a nehez�n. Nem tukm�lni kell az �telt vagy er�ltetni az alv�st, hanem a bizalmatlans�got kell oldani, a szorong�st m�rs�kelni. A megszokott pl�ss�llatka, puha rongy vagy p�rnahuzat seg�t az otthoni, bar�ts�gos k�rnyezet felid�z�s�ben, az anya hi�ny�nak enyh�t�s�ben. Ez�rt is nevezi a l�lektan "�tmeneti t�rgynak" ezeket. Az ev�st �rdemes r�b�zni a kicsire (nem fog �hen halni), mi feln�ttek sem lesz�nk jobb �tv�gy�ak att�l, ha r�nk er�ltetik az �telt, csak az ellen�ll�sunk fokoz�dik. Hosszabban tart� alkalmazkod�si zavart jelezhet, ha a gyerek agressz�vv� v�lik a k�z�ss�gben, avagy �ppen ellenkez�leg, t�lzottan passz�van �s visszah�z�d�an viselkedik. A kicsikn�l el�g nagy pr�bat�tel az els� k�z�ss�gbe val� beilleszked�s. A kisl�ny vagy kisfi�, aki addig mindenki legszebb, leg�gyesebb kir�lykis-asszonyk�ja, kir�lyfi�csk�ja volt, most csak egy lesz a sok k�z�l. Neki mag�nak, sz�l�i seg�ts�g n�lk�l kell megtal�lnia azt a poz�ci�t a csoportban, amellyel el�gedett lesz, j� k�z�rzet�t, elfogad�s�t biztos�tja. F�lelmek az iskol�t�l Bori v�rta is meg nem is, hogy els� oszt�lyos legyen. �rdekes volt a h�tizs�k, az emeletes tolltart� kiv�laszt�sa, a sok sz�p f�zet, ceruza, sz�nes pap�r izgatta fant�zi�j�t. M�r az �voda utols� �v�ben is gyakran esett sz� tanul�sr�l, iskol�r�l. a lust�kat, a rendetleneket, a figyelmetleneket az iskol�val riogatt�k. Bori f�lt is, v�rta is az iskol�t. A feln�ttek elbesz�l�seib�l meg�rtette, hogy sok rossz �s sok j� dolog helye a tanoda, legf�k�ppen pedig minden nagyon megv�ltozik majd az �let�ben. Az els� nap �rdekes volt. G�lya oszt�ly lettek, mindenkinek a nyak�ban l�gott egy kis k�p, hogy megismerj�k az oszt�lyt�rsaikat, a tan�t� n�ni meg �ket. Mosolyg�s Zsuzsa n�nit kaptak, anyuk�ja neki v�lasztotta, ez nagyon megnyugtatta Borit. N�h�ny �vod�s t�rsa is ebbe az oszt�lyba ker�lt, igyekeztek �sszetartani. Amikor Zsuzsa n�ni megk�rdezte, ki hozna neki egy k�v�t az automat�b�l, � t�st�nt jelentkezett. Soha nem volt m�g ilyen b�tor. a k�v�t nem l�ty�gtette ki, fontos lett, �s egyb�l sokkal jobban �rezte mag�t.  Az iskol�ba val� beilleszked�s �jfajta pr�bat�tel el� �ll�tja a gyerekeket. N�h�ny dologban hasonl�t az �vod�ra, meg kell tal�lni hely�t �s szerep�t a kisiskol�snak a k�z�ss�gben, el kell mag�t fogadtatni a tan�t�val. Ez is �ppen el�g feladat lenne, de m�g a teljes�tm�nnyel, a tanul�ssal val� viszonyt is ki kell alak�tani. Nem utols�sorban a sz�l�k is sokat v�rnak az iskol�t�l, t�le. V�ge a "felh�tlen �s gondtalan gyermekkornak". �rzelmileg, intellektu�lisan iskol�ra �retlen gyerek, tanul�si vagy beilleszked�si probl�m�kkal fog k�zdeni. Az alkalmazkod�si zavarnak jele lehet a fokozott agresszivit�s, a t�lzott visszah�z�d�s, f�lelmek, kisgyerekes viselked�s, szorong�st jelz� pszich�s t�netek (�gybavizel�s, hasf�j�s, fejf�j�s, alv�s- vagy ev�szavar, rosszkedv, nyugtalans�g). Az sem ritka, hogy tanul�si zavar form�j�ban jelentkezik az iskolai �letbe val� beilleszked�s probl�m�ja. Az a gyerek, aki sikerrel kezdi iskolai p�lyafut�s�t, es�lyesebb a sikeres folytat�sra. Az els� napokban fokozottan �rdemes figyelni a gyermekre, t�mogatni, dics�rni, siker�lm�nyeket ny�jtani neki. Amit szeret�nk, azzal sz�vesen t�ltj�k el az id�t. Aki megszereti a tanul�st, sok kellemes �vnek n�z el�be, �s nem a sz�nid�k ir�nti s�v�rg�s tartja benne a lelket iskolaid�ben.