Affekt�v apnoe-Hiszti vagy �llapot?

Az affekt�v apnoe, vagyis a gyermek nagy s�r�st k�vet� l�gz�skimarad�sa a sz�l� sz�m�ra ijeszt�, sz�vf�jd�t� jelens�g. Sok sz�l� hi�ba j�rja az orvosokat, EEG-, EKG-vizsg�latokat, krupp-ambulanci�kat vagy ak�r epilepszia-szakembereket ezzel a probl�m�val. �gy t�nik, sok szakember nem nagyon tal�lkozik affekt�v apno�s gyerekkel, �gy ha az ember hozz�juk fordul seg�ts�g�rt, n�ha csak biztat�st, megnyugtat�st kap -- ami nem kev�s, de sajnos a probl�ma megold�s�hoz nem el�g. F�leg nem el�g akkor, amikor a szakemberek nagy t�bbs�ge az affekt�v apno�t hisztinek, sz�nd�kos, a sz�l�t zsarol� ijesztget�snek magyar�zza. Egyes esetekben k�ts�gtelen�l �gy is van, de tapasztalataim szerint a s�r�st (ijedts�get, d�h�t vagy ak�r nagy nevet�st) k�vet� �jul�s nem felt�tlen�l hiszti. Az�rt �rom le tapasztalataimat, mert ezzel tal�n azoknak is seg�tek, akik semmilyen vagy j�indulat� (de n�ha f�lrevezet�) inform�ci�k alapj�n k�nytelenek szemben�zni gyerek�k �jul�saival. Az affekt�v apnoe annyit jelent, hogy a kisgyermek er�s s�r�s (ritk�bban nevet�s vagy hirtelen ijedts�g) hat�s�ra nem vesz leveg�t, az oxig�nhi�ny okozta v�ltoz�sok miatt elk�k�lhet vagy elv�r�s�dhet, el is �julhat. Ezek a v�ltoz�sok azt�n reflexes bel�gz�st ind�tanak el, ami �tt�ri ezt az �llapotot, de addigra bizony megr�m�ti a sz�l�ket. A szomatikusan eg�szs�ges gyermekekn�l az ijeszt� klinikai t�netek ellen�re az �llapot �rtalmatlan. Okait sokan sokf�lek�ppen magyar�zz�k, de a legt�bb szakember biztosat mondani nem tud. Egyben az�rt sokan megegyeznek, �s ezt �rdemes a r�m�lt sz�l�knek is tudni: az affekt�v apno�nek semmi k�ze nincs az epilepszi�hoz! A gyerekorvosok t�bbs�ge gyermek-ideggy�gy�szati szakvizsg�latot javasol, �rdemes ezt megfogadni, de megijedni t�le nem kell. Nevel�si Tan�csad�t, pszichol�gussal val� konzult�ci�t is szoktak emlegetni -- ezt is �rdemes megfontolni, ha az �jul�sok kifejezetten hisztihez k�tve jelennek meg, hiszen a hiszti �jul�s n�lk�l is probl�ma. B�zzunk benne, hogy a szakembernek vannak j� �tletei ezzel kapcsolatban, esetleg r�mutat el�nytelen nevel�si szok�sainkra. Ugyanakkor se az ideggy�gy�szt�l, se a pszichol�gust�l ne v�rjuk, hogy az affekt�v apnoe ellen teljesk�r� megold�st mondjon. A gyermek egy id� ut�n kin�vi az affekt�v apno�t, addig pedig marad a megel�z�s �s n�h�ny szel�d, egyszer� m�dszer az �jul�sok kezel�s�re.  �me n�h�ny szem�lyes, csal�don bel�li tapasztalat, hogyan is zajlik, milyen helyzetben fordulhat el� az affekt�v apnoe: �n kis s�llyal, kor�n sz�lettem, lassan n�ttem ki pszeudokruppos probl�m�imat. K�r�lbel�l 8 h�napos koromt�l 9-10 �ves koromig voltam hajlamos arra, hogy s�r�skor (f�leg d�h�sen), hosszabb nevet�skor vagy nagy ijeds�gre kimaradt a l�legzetem, el�jultam. Az utols� ilyen jelleg� �jul�som 16 �vesen t�rt�nt, egy bar�tom hirtelen felbukkant a h�tam m�g�l. Az �ltalam eddig l�tott affekt�v apno�s esetek k�z�l ez a legk�s�bbi, egy�ltal�n nem jellemz�. Az olvasott cikkek tan�s�ga szerint 1 �ves kor k�r�l a leggyakoribb az affekt�v apno�s �jul�s, k�r�lbel�l 4 �ves kor k�r�l n�vi ki a gyerekek t�bbs�ge. N�lam ez a t�pus� l�gz�skimarad�s �s �jul�s -- sz�leim elmond�sa szerint �s a magam eml�kei alapj�n -- soha nem volt sz�nd�kos, ink�bb ijeszt� �lm�nyk�nt maradt meg. B�ty�m nagy s�llyal, t�lhord�ssal sz�letett, eg�szs�ges l�gz�ssel n�tt fel. Kb. 8 �s 16 h�napos kora k�z�tt �jult el n�h�ny alkalommal, hasonl� k�r�lm�nyek k�z�tt, ez a probl�ma k�s�bb nem jelentkezett. Fiam norm�l s�llyal, id�re sz�letett. Most 1 �ves, kb. 10 h�napos kora �ta tudjuk, hogy �r�k�lte affekt�v apnoe - hajlam�t. Kiegyens�lyozott, keveset s�r� gyerek, hisztijei sem l�tv�nyosak, �ltal�ban megbesz�lj�k a dolgokat, kompromisszumot keres�nk, teh�t nincs sz�ks�ge "zsarol�sra". A tilos dolgokat �ltal�ban tiszteletben tartja (�s �n hajland� vagyok igen sokszor elism�telni a tilt�st, ha az val�ban fontos). Soha, sehogyan nem �tj�k meg, nem kiab�lunk r�, nem �rik "v�ratlan ingerek" a r�sz�nkr�l. Sokat j�tszik egyed�l, velem is sokat van, kapcsolatunk nagyon szoros, kiegyens�lyozott. Term�szetesen s�r, ha d�h�s vagy csal�dott, de ezek a s�r�sok nem t�lzottak, nem hiszt�rikusak, nem j�rnak d�hrohammal vagy felt�telezhet�en akaratlagos l�legzet-visszatart�ssal. Az egyetlen int� jel az volt, hogy k�h�g�se "krupposan hangzik" (ugat�, m�lyr�l j�v�), de eddig nem volt kruppos vagy pszeudokruppos probl�m�nk. Sajnos hajlamos a fels�l�g�ti betegs�gekre, ny�lkah�rty�i �rz�kenyek (k�t�h�rtya is). Azt is �rdemes megeml�teni, hogy er�sen front�rz�keny, er�s frontokn�l ny�g�sebb, nyugtalanabb a szok�sosn�l. Egy v�rusos torokgyullad�s alatt �jult el el�sz�r: hosszabban s�rt, majd leveg� ut�n kapkodott, elk�k�lt -- �s �ppen amikor felvettem, elhagyta mag�t a kezemben. Aki ismeri az �lm�nyt, tudja, milyen ijeszt� a rongybabak�nt �sszecsukl� gyermek. Az �jul�s 2-3 m�sodpercig tartott, k�zben f�jtam az arc�t, illetve vigy�ztam, hogy nyaka ne hajoljon, nyelve ne cs�sszon h�tra. Az�ta 2-3 ilyen eset volt, ezek k�z�l egy olyan, amikor az �jul�st gyakorlatilag nem el�zte meg s�r�s (d�h�s volt), a m�sik kett�n�l r�vid s�r�s el�zte meg. Mindegyik eset valamilyen fels�l�g�ti betegs�ggel egy id�ben t�rt�nt. Az �jul�sok ut�n fiam csendes, b�j�s, ink�bb riadt. T�bb esetben r�f�j�ssal, nyugodt �t�lel�ssel "kezelt�k" a k�zelg� l�gz�skimarad�st, �gy nem tudom, el�jult volna vagy sem.  Tapasztalatom szerint ezek az �jul�sok megel�zhet�k. A s�r�s hangja, hangneme v�ltozik, �gy m�r el�re tudom, mikor kell fokozottabban odafigyelni. K�zvetlen az �jul�s el�tt is m�r kimarad egy-egy l�gv�tel, ilyenkor k�zelr�l, er�teljesen az arc�ra f�jok (f�leg a sz�j�ba), ezzel kiv�ltom a reflexes l�gz�st. Hasznos az arc �s a karok hideg vizes �tsimogat�sa, de leghasznosabb egy kis nyugalom, �sszeb�j�s. Sok szakember er�s ingert (tapsot, r�ki�lt�st) javasol. Szerintem ezt a gyermek �sszek�theti az ijedts�ggel, a szid�ssal, ez�rt az ilyen t�pus� er�s ingereket �n nem alkalmazom. J�l j�n viszont, mint minden nagy s�r�sn�l, a figyelemelterel�s vagy a dolgok nyugodt ism�telget�se, megbesz�l�se. Ha l�tom, hogy akadozik a l�gz�se, nyugodtan r�sz�lok: vegy�l leveg�t. �jul�s eset�re �rdemes felk�sz�lni, megtanulni a biztons�gos oldalfekv�st (egy kis els�seg�ly-ismeret csak hasznos lehet), j�het a hideg vizes lemos�s, az arcra f�j�s -- mindez finoman, gyeng�den.

ugr�s a lap tetej�re                        vissza a f�oldalra