Okosabb j�t�k, okosabb csecsem�?

Azt ugye senki sem szeretn�, ha gyermeke but�bb vagy alacsonyabb IQ-j� lenne, mint kort�rsai? Vagy esetleg a botf�l�ek szomor� sors�ra jutna? Kezdje el a gyermekben szunnyad� Einsteint kor�n �bresztgetni, de nem mindegy, hogy teszi! Az elm�lt h�rom �vben a csecsem�j�t�k gy�rt�s az USA j�t�kipar�nak leger�sebb szegmens�v� v�lt. A sz�l�k abb�li hit�kben, hogy ha min�l t�bb impulzus �ri a gyermeket csecsem�korban, hosszabb t�von ann�l t�bbet tanul, ann�l okosabb lesz - mindent megv�s�rolnak – �rja az ABCNews. Vajon a sz�l�k a v�gyteljes�t� gondolkoz�s csapd�j�ba estek, vagy val�ban l�teznek sziklaszil�rd bizony�t�kok, amelyek al�t�masztj�k a csecsem�knek aj�nlott CD-k, vide�k, tanul� k�rty�k t�meges v�s�rl�s�t? A gyermekpszichol�gusok kutat�sai nem t�masztj�k al�, hogy h�rom �ves kor alatt a csecsem� CD-k, vide�k val�ban n�veln�k a gyermek intelligenci�j�t, s�t egyes pszichol�gusok azt vallj�k, hogy ha a sz�l�k gyermekeiket rendszeresen magukra hagyj�k az „oktat�si vide�k” t�rsas�g�ban, a csecsem� a feln�tt hi�ny�t�l intellektu�lis hi�nyt szenved. Mozart �s a csecsem� IQ-ja Az amerikai j�t�kgy�rt�k �rdekl�d�se akkor fordult hat�rozottan a csecsem� piaci szegmens fel�, amikor egy 1993-as tanulm�ny (Rauscher, Shaw, and Ky) azt �ll�totta, hogy „Mozart-hat�s” l�tezik, azaz azok a gyerekek, akik korai �veikben rendszeresen hallgattak komolyzen�t, azok IQ-ja feln�ttkorban magasabb volt, mint azok�, akik nem hallgattak. A tanulm�ny nagy n�pszer�s�gre tett szert az USA-ban, 1998-ban p�ld�ul Georgia �llam akkori korm�nyz�ja klasszikus zenei CD-ket kezdett osztogatni az �llam �sszes csecsem�j�nek. Hamarosan megjelentek a csecsem�-vide�k is, Vivaldi, Chopin �s Bach dallamaival. Az sem baj, ha popzen�t hallgat a baba Az elm�lt n�gy �vben sz�mos f�ggetlen tanulm�ny k�rd�jelezte meg a „Mozart-hat�st”. A fejl�d�spszichol�gusok k�z�tt �ltal�nosan elterjedt meggy�z�d�s, hogy az agy legink�bb a multiszenzoros stimul�ci�val fejl�dik, amely term�szetesen a zen�t is mag�ban foglalhatja, �m nincs kit�ntetett szerepe a klasszikus zen�nek, hallgathat a gyerek pop, rock, vagy ak�r jazz zen�t is, de lehet az a gyermek saj�t xilofon szerzem�nye is. A szakemberek szerint a t�bb �rz�kszerv p�rhuzamos stimul�l�s�ra a legjobb egy a gyermekkel akt�van foglalkoz� feln�tt: hiszen ilyenkor a l�t�sra, hall�sra, tapint�sra, szagl�sra, vagy ak�r az �zlel�sre is egyszerre ny�lhat lehet�s�ge. Ha IQ-t nem is n�vel, de a gyerek figyelm�t lek�ti Nem tudni, hogy a j�t�kgy�rt�khoz eljutott-e a Mozart-hat�s megd�nt�se, az biztos, hogy az ellente�ria �zleti c�ljaikkal nehezen �sszeegyeztethet�, �gy nem csoda, hogy l�pten-nyomon jelennek meg kiugr� IQ-val vagy Beethoven-i zenei tehets�ggel kecsegtet� oktat�-sz�rakoztat� CD-k. A Genius Products v�llalat p�ld�ul olyan CD-t forgalmaz, amely „a legjobb IQ �p�t�: klasszikus hangokkal az intellukt�lis fejl�d�s�rt” c�met viseli. A gyerek�rt szinte minden �ldozatra k�pes sz�l�ket komoly intellektu�lis fejl�d�ssel kecsegteti a Baby Einstein c�g is, amely leg�jabb vide�j�t, a h�res csillag�sznak eml�ket �ll�t� Baby Galileo-t, a m�lt h�napban adta ki. A c�g, amely a Walt Disney le�nyv�llalata, komoly zenei babyvide�kkal kezdte tev�kenys�g�t. A fordulatos t�rt�neteket k�vetni egyel�re nem tud� gyermekek vide�inak alapreceptje a k�vetkez�: haszn�lj �l�nk sz�neket, val�s �llatokat, n�h�ny egyszer� sz�t, �s al�fest�sk�nt term�szetesen klasszikus zen�t. �s ha az IQ-t nem is biztosan n�veli, a gyerekeket mindenesetre n�h�ny percre lek�tik a vide�k, s�t el�fordul, hogy a szavakat is ut�nozni kezdik. Az amerikai sz�l�k �vente 2,8 milli�rd doll�rt k�ltenek 0-6 �v k�z�tti gyerekek agyfejl�d�s�t serkent� j�t�kokra. Az �ri�si �sszeg elk�lt�s�ben val�sz�n�leg szerepet j�tszik az is, hogy a sz�l�k �gy �rzik: nem engedhetik meg maguknak, hogy sikerorient�lt vil�gunkban ne tegyenek k�s�rletet a gyermek j�v�j�nek k�nny�t�s�re. -National Geographic-

 vissza a f�oldalra