Nyolc t�ny a csecsem�k alv�s�r�l, amit minden sz�l�nek tudnia kell

Annak �rdek�ben, hogy jobban meg�rtsd, hogyan tudod kellemesebb� tenni az elalv�st �s mag�t az alv�st a magad �s a gyermeked sz�m�ra is, �me az alv�s n�h�ny fontos alapelve, amelyet minden �j sz�l�nek fontos meg�rtenie.   1. Hogyan alszanak a feln�ttek? A legt�bb feln�tt - miut�n �t�lt�z�tt az alv�shoz -, k�l�nb�z� ritu�l�kkal seg�ti mag�t abban, hogy az alv�shoz sz�ks�ges nyugodt �llapotba ker�lj�n: olvas, zen�t hallgat, t�v�t n�z vagy szeretkezik. Amint elalszol, a fels�bb agyi k�zpontjaid pihenni kezdenek, �s a non-REM-nek nevezett m�ly �lomba ker�lsz (non-REM: non rapid eye movement, vagyis nem gyors szemmozg�s); ezt a szakaszt nyugodt alv�snak is nevezik. Az elm�d �s a tested ebben a szakaszban a legnyugodtabb. A tested nyugodt, a l�gz�sed m�ly �s egyenletes, az izmaid ernyedtek, teljess�ggel ellazult vagy. K�r�lbel�l m�sf�l �ra m�ly alv�s ut�n az agyad elkezd „�bredezni" �s munk�hoz l�t; Te pedig �tker�lsz a m�ly alv�sb�l a k�nny� vagy akt�v alv�sba, melyet gyors szemmozg�sok jellemeznek, ez�rt nevezik REM-alv�snak. Ebben a szakaszban a szem mozog a szemh�j alatt, jelezve, hogy az agy m�k�dik. �lmodsz, mozgol�dsz, megfordulsz, s�t, m�g a takar�dat is elrendezheted an�lk�l, hogy teljesen fel�bredn�l. Az alv�snak ebben a szakasz�ban t�rt�nhet meg az, hogy teljesen fel�bredsz, hogy kimenj a mosd�ba, majd visszam�sz az �gyba, �s azonnal m�ly �lomba mer�lsz. A k�nny� �s a m�ly �lom v�ltakoz� ciklusai k�t�r�nk�nt ism�tl�dnek az �jszaka folyam�n, �gy egy �tlagos feln�tt hat �r�t t�lt nyugodt �s kett�t akt�v alv�sban. Vagyis senki nem alszik m�lyen eg�sz �jjel, m�g akkor sem, ha �gy �rzi. 2. Hogyan alszanak el a csecsem�k? Ringatod a bab�dat, s�t�lgatsz vele vagy megszoptatod, mik�zben a bab�nak le-lecsuk�dik a szeme, �s elszunnyad a karjaidban. Szem�t teljesen becsukja, de a szemh�ja tov�bbra is mozog �s a l�gz�se m�g rendszertelen. A keze �s a tagjai m�g feszesek, riadtan fels�hajthat �s arc�n mosoly suhanhat �t, amit alv�si vigyornak h�vnak. Ak�r remeg�s-szer� szop� mozg�sokat is v�gezhet. Abban a pillanatban, ahogy „alv�" gyermekedet beteszed a r�csos �gyba, �s megpr�b�lsz cs�ndben elosonni, a baba f�l�bred �s s�r. Most pr�b�ld meg ism�t v�gigcsin�lni a bev�lt esti ritu�l�t, de ez�ttal folytasd hosszabban (kb. 20 perccel tov�bb)! �szre fogod venni, hogy a baba grimaszol�sa �s mozgol�d�sa megsz�nik, l�gz�se egyenletess� v�lik �s elm�ly�l, izmai elernyednek. �k�lbe szor�tott kez�t kinyitja, karja �s tagjai s�lytalanul l�gnak. A csecsem� most m�r m�lyebb �lomban van, most m�r leteheted �s elosonhatsz abban a kiel�g�t� tudatban, hogy gyermeked v�gre k�nyelmesen pihen. Az �jszakai sz�l�i gondoskod�s els� leck�je: A csecsem�knek sz�l�i seg�ts�gre van sz�ks�g�k az elalv�shoz, nem arra, hogy egyszer�en letegy�k �ket aludni. N�h�ny kisbab�t le lehet tenni, amikor m�r el�lmosodott, de m�g �bren van, �s mag�t�l elalszik, m�g m�soknak sz�l�i seg�ts�g: dajk�l�s, szoptat�s kell az elalv�shoz. Ennek az az oka, hogy m�g a feln�ttek t�bbnyire azonnal k�pesek m�ly �lomba mer�lni, addig a csecsem�k az els� h�napokban el�sz�r k�nny� �lomba ker�lnek. H�sz perc vagy m�g hosszabb id� m�lva l�pnek fokozatosan a m�ly �lom f�zis�ba, amelyb�l nem k�nny� �ket felr�zni. Tal�n Te is tapasztaltad, hogy ha gyorsan be akarod tenni a bab�t az �gy�ba, amikor � m�g a kezdeti k�nny� �lom-peri�dusban van, akkor �ltal�ban fel�bred. Sok sz�l� mondja nekem: „Az �n gyerekemnek teljesen el kell aludnia ahhoz, hogy le tudjam tenni". A k�s�bbi h�napokban a kisbab�k egy r�sze egyre gyorsabban jut a m�ly �lom f�zis�ba, kihagyva a hossz� k�nny� �lomszakaszt. Tanuld meg felismerni gyermeked alv�si peri�dusait! V�rd meg, am�g a baba m�ly �lomba mer�l, miel�tt �tvinn�d �t egyik alv�hely�r�l a m�sikra, p�ld�ul a Te �gyadb�l a kis�gyba, vagy az aut�s�l�sb�l a kis�gyba vagy az �gyba! 3. A csecsem�knek a feln�ttek�n�l r�videbb alv�si peri�dusaik vannak. �llj oda alv� gyermeked mell�, �s figyeld, ahogyan alszik! K�r�lbel�l egy �r�val azut�n hogy elaludt, elkezd mozgol�dni, kicsit ny�sz�r�g, szemh�ja remeg, arcizmai grimaszolnak, rendszertelen�l l�legzik �s izmai megfesz�lnek. �jra a k�nny� �lom szakasz�ba l�p. A m�ly �lomb�l a k�nny� �lomba val� l�p�s kritikus id�szak, melynek sor�n a kisbaba fel�bred, ha b�rmilyen kellemetlen k�r�lm�ny vagy k�nyelmetlens�g - mint p�ld�ul az �hs�g - megzavarja �t. Ha a baba nem �bred fel, akkor a k�vetkez� t�z percben �tmegy a k�nny� �lom peri�dus�n, �s visszas�llyed a m�ly alv�sba. A feln�ttek alv�si ciklusai (k�nny� �lomb�l m�ly �lomba, majd ism�t k�nny�be) �tlagosan 90 percig tartanak. A csecsem�k ciklusai enn�l r�videbbek, 50-60 percig tartanak, ez�rt az �jjeli fel�bred�s szempontj�b�l kritikus peri�duson �r�nk�nt vagy m�g ann�l is gyakrabban �tesnek. Amikor gyermeked a k�nny� �lom szakasz�ba l�p, �bred�s n�lk�l �tseg�theted �t ezen a peri�duson, ha a kezedet nyugtat�an a baba h�t�ra helyezed, �nekelsz neki egy megnyugtat� altat�dalt vagy egyszer�en csak ott vagy mellette, amennyiben a Te �gyadban alszik. Az �jszakai sz�l�i gondoskod�s m�sodik leck�je: Vannak csecsem�k, akiknek sz�ks�g�k van seg�ts�gre a visszaalv�shoz. A csecsem�k egy r�sze k�pes �tmenni ezen a kritikus peri�duson an�lk�l, hogy fel�bredne, ill. ha m�gis fel�bred, vissza tudja seg�teni mag�t a m�ly �lomba. M�soknak seg�t� k�zre, hangra, vagy mellre van sz�ks�g�k ahhoz, hogy visszas�llyedjenek a m�ly �lomba. Az alv�si ciklusok egyedi k�l�nb�z�s�ge arra tan�t minket, hogy az �jszakai sz�l�i gondoskod�s egyik c�lja �ppen az, hogy olyan k�rnyezetet teremtsen a bab�nak, amely �tseg�ti �t az �jjeli �bred�s kritikus peri�dusain, �s hozz�seg�ti ahhoz, hogy fel�bred�s n�lk�l visszat�rhessen a m�ly �lomba. 4. A csecsem�k nem alszanak olyan m�lyen, mint a feln�ttek. Nemcsak arr�l van sz�, hogy hosszabb ideig tart nekik, mire elalszanak �s gyakoribbak az �jjeli �bred�s szempontj�b�l kritikus peri�dusaik, hanem arr�l is, hogy k�tszer annyi akt�v (vagy k�nny�) �lmuk van, mint a feln�tteknek. Els� r�n�z�sre ez nem t�nik igazs�gosnak az eg�sz napos gyermekgondoz�sban elf�radt sz�l�kkel szemben. Azonban ha figyelembe vessz�k, hogy ez a m�d, ahogyan a csecsem�k alszanak - vagy nem alszanak - �letfontoss�g� fejl�d�si elven alapszik, akkor k�nnyebben meg�rthetj�k a gyermek �jszakai sz�ks�gleteit, �s olyan �jszakai gondoskod�si st�lust alak�thatunk ki, amely ink�bb seg�ti, mint s�rti a baba term�szetes alv�si ritmus�t. Ezen a ponton nem �rtek egyet a modern alv�str�nerekkel, akik egy sor praktik�t �s technik�t aj�nlanak, hogy seg�ts�k a kisbaba min�l m�lyebb �jjeli alv�s�t – �s ennek �ra, s�t tal�n kock�zata is van. 5. Az �jjeli �bred�sek a t�l�l�st szolg�lj�k. Az els� h�napokban a legnagyobbak csecsem�k ig�nyei, �m ezen ig�nyek k�zvet�t�s�nek k�pess�ge ilyenkor a legkisebb. K�pzelj�nk el egy kisbab�t, aki az �jszaka legnagyobb r�sz�ben m�lyen alszik! N�h�ny alapvet� sz�ks�glete kiel�g�tetlen marad. Az apr�cska bab�knak apr�cska gyomruk van, �s az anyatej nagyon gyorsan em�szt�dik. Ha a csecsem�t az �hs�g�rzet nem tudn� k�nnyed�n fel�breszteni, az az � t�l�l�se szempontj�b�l el�nytelen lenne. Ha a csecsem� orra eldugulna, �s nem tudna l�legezni, vagy f�zna, �s melegre lenne sz�ks�ge, de annyira m�lyen aludna, hogy nem lenne k�pes jelezni a sz�ks�gleteit, akkor a t�l�l�se vesz�lybe ker�lne. Egy dolgot megtanultunk a gyermekorvosl�sban elt�lt�tt �veink alatt: a csecsem�k az�rt tesznek �gy, ahogyan tesznek, mert �gy vannak kital�lva. Az alv�ssal kapcsolatban a kutat�k arra jutottak, hogy az akt�v alv�s a kisbab�kat v�di. K�pzeld el, hogy a gyermeked �gy aludna, mint egy feln�tt, vagyis t�lnyom�r�szt m�ly �lomban t�lten� az �jszak�t! Csod�san hangzik! Neked, val�sz�n�leg, de nem a kisbab�nak. K�pzeld el, hogy a bab�nak melegre, �telre vagy leveg�re volna sz�ks�ge, de mivel annyira m�lyen alszik, k�ptelen arra, hogy fel�bredjen, �szlelje ezeket a sz�ks�geit �s ezeknek megfelel�en cselekedjen! A kisbaba j�ll�te vesz�lybe ker�lne. �gy t�nik, hogy a csecsem�k olyan alv�si s�m�val sz�letnek, amely lehet�v� teszi sz�mukra azt, hogy a j�ll�t�ket fenyeget� k�r�lm�nyekre v�laszk�nt fel�bredhessenek. Hissz�k, �s a kutat�s igazolja ezt, hogy a gyakori akt�v (REM) alv�s szolg�lja legink�bb a bab�k fiziol�giai �rdekeit a korai h�napokban, amikor a j�ll�t�k legink�bb vesz�lyben forog. Az �jszakai sz�l�i gondoskod�s harmadik leck�je: Ha t�l hamar arra k�nyszer�t�nk egy bab�t, hogy t�l m�lyen aludjon, az - t�l�l�s�t �s fejl�d�s�t illet�en - nem szolg�lja a legjobb �rdekeit. Emiatt az �jdons�lt sz�l�knek, akiket elbizonytalan�tottak az alv�str�nerek javaslatai, melyek szerint r� kell venni�k gyermek�ket az �jszaka �talv�s�ra, nem kellene k�teless�g�knek �rezni�k, hogy t�l hamar t�l hossz� �s t�l m�ly alv�sra b�rj�k kisbab�jukat. 6. Az �jjeli �bred�snek j�t�kony hat�sa van a fejl�d�sre. Alv�skutat�k �gy gondolj�k, hogy a kisbab�k „okosabban" alszanak, mint a feln�ttek. �gy v�lik, hogy a k�nny� alv�s seg�ti az agy fejl�d�s�t, mert az agy a REM-f�zisban nem pihen. Az agyi v�r�raml�s val�j�ban majdnem megk�tszerez�dik a REM alv�s alatt. (Ez a megn�vekedett v�r�raml�s k�l�n�sen nyilv�nval� az agynak azon a ter�let�n, mely automatikusan ellen�rzi a l�gz�st.) A REM-alv�s alatt a testben megn�vekedik bizonyos idegi feh�rj�k termel�d�se, melyek az agy �p�t�elemei. Azt gondolj�k, hogy az akt�v alv�s peri�dus�ban tanul�s is folyik. Az agy arra haszn�lja ezt az id�t, hogy az �beren gy�jt�tt inform�ci�kat feldolgozza, elrakt�rozva azt, ami az egy�n haszn�ra v�lik �s eldobva, amire nincs sz�ks�ge. N�h�ny alv�skutat� �gy v�li, hogy a REM-alv�s alatt a fejl�d� agy stimul�lja mag�t, mik�zben hasznos k�pzeteket alkot, melyek az �rtelmi fejl�d�st mozd�tj�k el�. A k�nny� alv�s szakasz�ban az agy magasabb k�zpontjai folyamatosan dolgoznak, m�g a m�ly �lom peri�dus�ban ezek a magasabb agyi k�zpontok kikapcsolnak, �s a csecsem� alacsonyabb agyi k�zpontjai m�k�dnek. Lehets�ges, hogy az agynak ebben az �ri�si �tem� n�veked�si szakasz�ban (az els� k�t �let�vben a bab�k agya feln�ttkori m�ret�nek majdnem hetven sz�zal�k�ra n�) az agynak alv�s k�zben is tov�bb kell m�k�dnie ahhoz, hogy fejl�dhessen. �rdekes megjegyezni, hogy a korasz�l�tt kisbab�k alv�sidej�knek m�g nagyobb r�sz�t (k�r�lbel�l kilencven sz�zal�k�t) t�ltik REM-alv�sban, tal�n az�rt, hogy gyors�ts�k az agyuk n�veked�s�t. Mint l�that�, az �letnek az a szakasza, amikor az ember a legt�bb id�t t�lti alv�ssal, �s amikor az agy a legnagyobb �temben fejl�dik, ugyanaz az id�szak, amikor a legt�bb id�t t�lti akt�v �lomban. Egyszer, amikor �ppen arr�l az elm�letr�l besz�ltem, hogy a k�nny� alv�s seg�ti a csecsem�k agy�nak fejl�d�s�t, egy nagyon �l�nk kisbaba f�radt �desanyja nevetve megjegyezte: „Ha ez igaz, az �n gyermekem nagyon okos lesz". 7. Ahogyan n�nek, a bab�k alv�sa is egyre �rettebb lesz. „Ez mind nagyon sz�p," - mondod, - „meg�rtem ezt a fejl�d�si rendet, de mikor alussza �t a gyermekem az �jszak�t?" Az az �letkor, amikor a csecsem�k "megnyugszanak" – ami azt jelenti, hogy k�nnyen elalszanak, �s j�l alszanak - sz�les hat�rok k�z�tt v�ltozik. N�h�ny baba k�nnyed�n elalszik, de nem tud j�l aludni. M�soknak neh�zs�geik vannak az elalv�ssal, de j�l alszanak. M�s, kimer�t� bab�k sem elaludni, sem aludni nem akarnak. Az els� h�rom h�napban a pici csecsem�k ritk�n alszanak n�gy �r�n�l tov�bb an�lk�l, hogy sz�ks�g�k lenne t�pl�l�kra. A kicsi bab�knak kicsi a pocakja. Viszont �ltal�ban �sszesen 14-18 �r�t alszanak naponta. H�rom �s hat h�napos kor k�z�tt a legt�bb kisbaba megnyugszik. Napk�zben hosszabb id�szakokat t�ltenek �beren, �s �jjel ak�r �t �r�t is alhatnak egyfolyt�ban. H�romt�l hat h�napos korig 1-2 �jjeli �bred�sre sz�m�thatsz. Azt is l�tni fogod, hogy a m�ly �lom peri�dusa meghosszabbodik. Az �jjeli �bred�s szempontj�b�l kritikus peri�dusok sz�ma cs�kken, �s a baba egyre k�nnyebben tud m�ly �lomba s�llyedni. Ezt h�vj�k az alv�s �r�s�nek. Az �jszakai sz�l�i gondoskod�s negyedik leck�je: Fontos, hogy tudd: gyermeked alv�si szok�sai sokkal ink�bb a gyermek temperamentum�t�l f�ggnek, semmint att�l, hogy hogyan gondozod �t �jjel. Ne felejtsd el: m�s sz�l�k �ltal�ban t�loznak abban, mennyit alszik a gyermek�k, mintha ez volna a j� sz�l�s�g fokm�r�je, pedig nem az. Nem a Te hib�d, ha a kisbaba fel�bred. 8. A csecsem�k tov�bbra is fel�brednek. Az, hogy egy baba mikor �rik meg arra, hogy a feln�ttek�hez hasonl� alv�sciklusai kialakuljanak, gyermekenk�nt v�ltozik. �s b�r a kisbab�k valamikor az els� �let�v m�sodik fel�ben eljutnak ebbe a szakaszba, sokan tov�bbra is fel�brednek. Mi lehet ennek az oka? Gyakoribb� v�lnak a f�jdalmas, kellemetlen �llapotok, mint pl. a n�tha vagy a fogz�si f�jdalom. A nagyobb fejl�d�si m�rf�ldk�vek, mint az �l�s, m�sz�s, j�r�s arra sarkallj�k a kicsiket, hogy �lmukban is „gyakorolj�k" �j k�pess�geiket. Azt�n egy- �s k�t�ves kor k�zt, amikor a baba elkezdi �taludni a fent eml�tett fel�breszt� hat�sokat, az �jjeli �bred�s m�s okai jelennek meg, mint a szepar�ci�s f�lelmek vagy a r�m�lmok. Azzal egy�tt, hogy meg�rtetted, mi�rt hajlamosak a bab�k az �jjeli �bred�sre, tiszt�ban kell lenned azzal, hogy a sz�l�k �s a bab�k sz�m�ra is fontos a nyugodt �jszakai pihen�s, m�sk�nt a baba, a sz�l�k �s h�rm�juk kapcsolata sem lehet kiegyens�lyozott.

 ugr�s a lap tetej�re