Annak érdekében, hogy jobban megértsd, hogyan tudod kellemesebbé tenni az elalvást és magát az alvást a magad és a gyermeked számára is, íme az alvás néhány fontos alapelve, amelyet minden új szülőnek fontos megértenie.
1. Hogyan alszanak a felnőttek?
A legtöbb felnőtt - miután átöltözött az alváshoz -, különböző rituálékkal segíti magát abban, hogy az alváshoz szükséges nyugodt állapotba kerüljön: olvas, zenét hallgat, tévét néz vagy szeretkezik. Amint elalszol, a felsőbb agyi központjaid pihenni kezdenek, és a non-REM-nek nevezett mély álomba kerülsz (non-REM: non rapid eye movement, vagyis nem gyors szemmozgás); ezt a szakaszt nyugodt alvásnak is nevezik. Az elméd és a tested ebben a szakaszban a legnyugodtabb. A tested nyugodt, a légzésed mély és egyenletes, az izmaid ernyedtek, teljességgel ellazult vagy. Körülbelül másfél óra mély alvás után az agyad elkezd „ébredezni" és munkához lát; Te pedig átkerülsz a mély alvásból a könnyű vagy aktív alvásba, melyet gyors szemmozgások jellemeznek, ezért nevezik REM-alvásnak. Ebben a szakaszban a szem mozog a szemhéj alatt, jelezve, hogy az agy működik. Álmodsz, mozgolódsz, megfordulsz, sőt, még a takaródat is elrendezheted anélkül, hogy teljesen felébrednél. Az alvásnak ebben a szakaszában történhet meg az, hogy teljesen felébredsz, hogy kimenj a mosdóba, majd visszamész az ágyba, és azonnal mély álomba merülsz. A könnyű és a mély álom váltakozó ciklusai kétóránként ismétlődnek az éjszaka folyamán, így egy átlagos felnőtt hat órát tölt nyugodt és kettőt aktív alvásban. Vagyis senki nem alszik mélyen egész éjjel, még akkor sem, ha úgy érzi.
2. Hogyan alszanak el a csecsemők?
Ringatod a babádat, sétálgatsz vele vagy megszoptatod, miközben a babának le-lecsukódik a szeme, és elszunnyad a karjaidban. Szemét teljesen becsukja, de a szemhéja továbbra is mozog és a légzése még rendszertelen. A keze és a tagjai még feszesek, riadtan felsóhajthat és arcán mosoly suhanhat át, amit alvási vigyornak hívnak. Akár remegés-szerű szopó mozgásokat is végezhet. Abban a pillanatban, ahogy „alvó" gyermekedet beteszed a rácsos ágyba, és megpróbálsz csöndben elosonni, a baba fölébred és sír. Most próbáld meg ismét végigcsinálni a bevált esti rituálét, de ezúttal folytasd hosszabban (kb. 20 perccel tovább)! Észre fogod venni, hogy a baba grimaszolása és mozgolódása megszűnik, légzése egyenletessé válik és elmélyül, izmai elernyednek. Ökölbe szorított kezét kinyitja, karja és tagjai súlytalanul lógnak. A csecsemő most már mélyebb álomban van, most már leteheted és elosonhatsz abban a kielégítő tudatban, hogy gyermeked végre kényelmesen pihen.
Az éjszakai szülői gondoskodás első leckéje: A csecsemőknek szülői segítségre van szükségük az elalváshoz, nem arra, hogy egyszerűen letegyék őket aludni. Néhány kisbabát le lehet tenni, amikor már elálmosodott, de még ébren van, és magától elalszik, míg másoknak szülői segítség: dajkálás, szoptatás kell az elalváshoz.
Ennek az az oka, hogy míg a felnőttek többnyire azonnal képesek mély álomba merülni, addig a csecsemők az első hónapokban először könnyű álomba kerülnek. Húsz perc vagy még hosszabb idő múlva lépnek fokozatosan a mély álom fázisába, amelyből nem könnyű őket felrázni. Talán Te is tapasztaltad, hogy ha gyorsan be akarod tenni a babát az ágyába, amikor ő még a kezdeti könnyű álom-periódusban van, akkor általában felébred. Sok szülő mondja nekem: „Az én gyerekemnek teljesen el kell aludnia ahhoz, hogy le tudjam tenni". A későbbi hónapokban a kisbabák egy része egyre gyorsabban jut a mély álom fázisába, kihagyva a hosszú könnyű álomszakaszt. Tanuld meg felismerni gyermeked alvási periódusait! Várd meg, amíg a baba mély álomba merül, mielőtt átvinnéd őt egyik alvóhelyéről a másikra, például a Te ágyadból a kiságyba, vagy az autósülésből a kiságyba vagy az ágyba!
3. A csecsemőknek a felnőttekénél rövidebb alvási periódusaik vannak.
Állj oda alvó gyermeked mellé, és figyeld, ahogyan alszik! Körülbelül egy órával azután hogy elaludt, elkezd mozgolódni, kicsit nyöszörög, szemhéja remeg, arcizmai grimaszolnak, rendszertelenül lélegzik és izmai megfeszülnek. Újra a könnyű álom szakaszába lép. A mély álomból a könnyű álomba való lépés kritikus időszak, melynek során a kisbaba felébred, ha bármilyen kellemetlen körülmény vagy kényelmetlenség - mint például az éhség - megzavarja őt. Ha a baba nem ébred fel, akkor a következő tíz percben átmegy a könnyű álom periódusán, és visszasüllyed a mély alvásba. A felnőttek alvási ciklusai (könnyű álomból mély álomba, majd ismét könnyűbe) átlagosan 90 percig tartanak. A csecsemők ciklusai ennél rövidebbek, 50-60 percig tartanak, ezért az éjjeli felébredés szempontjából kritikus perióduson óránként vagy még annál is gyakrabban átesnek. Amikor gyermeked a könnyű álom szakaszába lép, ébredés nélkül átsegítheted őt ezen a perióduson, ha a kezedet nyugtatóan a baba hátára helyezed, énekelsz neki egy megnyugtató altatódalt vagy egyszerűen csak ott vagy mellette, amennyiben a Te ágyadban alszik.
Az éjszakai szülői gondoskodás második leckéje: Vannak csecsemők, akiknek szükségük van segítségre a visszaalváshoz.
A csecsemők egy része képes átmenni ezen a kritikus perióduson anélkül, hogy felébredne, ill. ha mégis felébred, vissza tudja segíteni magát a mély álomba. Másoknak segítő kézre, hangra, vagy mellre van szükségük ahhoz, hogy visszasüllyedjenek a mély álomba. Az alvási ciklusok egyedi különbözősége arra tanít minket, hogy az éjszakai szülői gondoskodás egyik célja éppen az, hogy olyan környezetet teremtsen a babának, amely átsegíti őt az éjjeli ébredés kritikus periódusain, és hozzásegíti ahhoz, hogy felébredés nélkül visszatérhessen a mély álomba.
4. A csecsemők nem alszanak olyan mélyen, mint a felnőttek.
Nemcsak arról van szó, hogy hosszabb ideig tart nekik, mire elalszanak és gyakoribbak az éjjeli ébredés szempontjából kritikus periódusaik, hanem arról is, hogy kétszer annyi aktív (vagy könnyű) álmuk van, mint a felnőtteknek. Első ránézésre ez nem tűnik igazságosnak az egész napos gyermekgondozásban elfáradt szülőkkel szemben. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy ez a mód, ahogyan a csecsemők alszanak - vagy nem alszanak - életfontosságú fejlődési elven alapszik, akkor könnyebben megérthetjük a gyermek éjszakai szükségleteit, és olyan éjszakai gondoskodási stílust alakíthatunk ki, amely inkább segíti, mint sérti a baba természetes alvási ritmusát. Ezen a ponton nem értek egyet a modern alvástrénerekkel, akik egy sor praktikát és technikát ajánlanak, hogy segítsék a kisbaba minél mélyebb éjjeli alvását – és ennek ára, sőt talán kockázata is van.
5. Az éjjeli ébredések a túlélést szolgálják.
Az első hónapokban a legnagyobbak csecsemők igényei, ám ezen igények közvetítésének képessége ilyenkor a legkisebb. Képzeljünk el egy kisbabát, aki az éjszaka legnagyobb részében mélyen alszik! Néhány alapvető szükséglete kielégítetlen marad. Az aprócska babáknak aprócska gyomruk van, és az anyatej nagyon gyorsan emésztődik. Ha a csecsemőt az éhségérzet nem tudná könnyedén felébreszteni, az az ő túlélése szempontjából előnytelen lenne. Ha a csecsemő orra eldugulna, és nem tudna lélegezni, vagy fázna, és melegre lenne szüksége, de annyira mélyen aludna, hogy nem lenne képes jelezni a szükségleteit, akkor a túlélése veszélybe kerülne.
Egy dolgot megtanultunk a gyermekorvoslásban eltöltött éveink alatt: a csecsemők azért tesznek úgy, ahogyan tesznek, mert így vannak kitalálva. Az alvással kapcsolatban a kutatók arra jutottak, hogy az aktív alvás a kisbabákat védi. Képzeld el, hogy a gyermeked úgy aludna, mint egy felnőtt, vagyis túlnyomórészt mély álomban töltené az éjszakát! Csodásan hangzik! Neked, valószínűleg, de nem a kisbabának. Képzeld el, hogy a babának melegre, ételre vagy levegőre volna szüksége, de mivel annyira mélyen alszik, képtelen arra, hogy felébredjen, észlelje ezeket a szükségeit és ezeknek megfelelően cselekedjen! A kisbaba jólléte veszélybe kerülne. Úgy tűnik, hogy a csecsemők olyan alvási sémával születnek, amely lehetővé teszi számukra azt, hogy a jóllétüket fenyegető körülményekre válaszként felébredhessenek. Hisszük, és a kutatás igazolja ezt, hogy a gyakori aktív (REM) alvás szolgálja leginkább a babák fiziológiai érdekeit a korai hónapokban, amikor a jóllétük leginkább veszélyben forog.
Az éjszakai szülői gondoskodás harmadik leckéje: Ha túl hamar arra kényszerítünk egy babát, hogy túl mélyen aludjon, az - túlélését és fejlődését illetően - nem szolgálja a legjobb érdekeit. Emiatt az újdonsült szülőknek, akiket elbizonytalanítottak az alvástrénerek javaslatai, melyek szerint rá kell venniük gyermeküket az éjszaka átalvására, nem kellene kötelességüknek érezniük, hogy túl hamar túl hosszú és túl mély alvásra bírják kisbabájukat.
6. Az éjjeli ébredésnek jótékony hatása van a fejlődésre.
Alváskutatók úgy gondolják, hogy a kisbabák „okosabban" alszanak, mint a felnőttek. Úgy vélik, hogy a könnyű alvás segíti az agy fejlődését, mert az agy a REM-fázisban nem pihen. Az agyi véráramlás valójában majdnem megkétszereződik a REM alvás alatt. (Ez a megnövekedett véráramlás különösen nyilvánvaló az agynak azon a területén, mely automatikusan ellenőrzi a légzést.) A REM-alvás alatt a testben megnövekedik bizonyos idegi fehérjék termelődése, melyek az agy építőelemei. Azt gondolják, hogy az aktív alvás periódusában tanulás is folyik. Az agy arra használja ezt az időt, hogy az éberen gyűjtött információkat feldolgozza, elraktározva azt, ami az egyén hasznára válik és eldobva, amire nincs szüksége. Néhány alváskutató úgy véli, hogy a REM-alvás alatt a fejlődő agy stimulálja magát, miközben hasznos képzeteket alkot, melyek az értelmi fejlődést mozdítják elő. A könnyű alvás szakaszában az agy magasabb központjai folyamatosan dolgoznak, míg a mély álom periódusában ezek a magasabb agyi központok kikapcsolnak, és a csecsemő alacsonyabb agyi központjai működnek. Lehetséges, hogy az agynak ebben az óriási ütemű növekedési szakaszában (az első két életévben a babák agya felnőttkori méretének majdnem hetven százalékára nő) az agynak alvás közben is tovább kell működnie ahhoz, hogy fejlődhessen. Érdekes megjegyezni, hogy a koraszülött kisbabák alvásidejüknek még nagyobb részét (körülbelül kilencven százalékát) töltik REM-alvásban, talán azért, hogy gyorsítsák az agyuk növekedését. Mint látható, az életnek az a szakasza, amikor az ember a legtöbb időt tölti alvással, és amikor az agy a legnagyobb ütemben fejlődik, ugyanaz az időszak, amikor a legtöbb időt tölti aktív álomban. Egyszer, amikor éppen arról az elméletről beszéltem, hogy a könnyű alvás segíti a csecsemők agyának fejlődését, egy nagyon élénk kisbaba fáradt édesanyja nevetve megjegyezte: „Ha ez igaz, az én gyermekem nagyon okos lesz".
7. Ahogyan nőnek, a babák alvása is egyre érettebb lesz.
„Ez mind nagyon szép," - mondod, - „megértem ezt a fejlődési rendet, de mikor alussza át a gyermekem az éjszakát?" Az az életkor, amikor a csecsemők "megnyugszanak" – ami azt jelenti, hogy könnyen elalszanak, és jól alszanak - széles határok között változik. Néhány baba könnyedén elalszik, de nem tud jól aludni. Másoknak nehézségeik vannak az elalvással, de jól alszanak. Más, kimerítő babák sem elaludni, sem aludni nem akarnak.
Az első három hónapban a pici csecsemők ritkán alszanak négy óránál tovább anélkül, hogy szükségük lenne táplálékra. A kicsi babáknak kicsi a pocakja. Viszont általában összesen 14-18 órát alszanak naponta. Három és hat hónapos kor között a legtöbb kisbaba megnyugszik. Napközben hosszabb időszakokat töltenek éberen, és éjjel akár öt órát is alhatnak egyfolytában. Háromtól hat hónapos korig 1-2 éjjeli ébredésre számíthatsz. Azt is látni fogod, hogy a mély álom periódusa meghosszabbodik. Az éjjeli ébredés szempontjából kritikus periódusok száma csökken, és a baba egyre könnyebben tud mély álomba süllyedni. Ezt hívják az alvás érésének.
Az éjszakai szülői gondoskodás negyedik leckéje: Fontos, hogy tudd: gyermeked alvási szokásai sokkal inkább a gyermek temperamentumától függnek, semmint attól, hogy hogyan gondozod őt éjjel. Ne felejtsd el: más szülők általában túloznak abban, mennyit alszik a gyermekük, mintha ez volna a jó szülőség fokmérője, pedig nem az. Nem a Te hibád, ha a kisbaba felébred.
8. A csecsemők továbbra is felébrednek.
Az, hogy egy baba mikor érik meg arra, hogy a felnőttekéhez hasonló alvásciklusai kialakuljanak, gyermekenként változik. És bár a kisbabák valamikor az első életév második felében eljutnak ebbe a szakaszba, sokan továbbra is felébrednek. Mi lehet ennek az oka? Gyakoribbá válnak a fájdalmas, kellemetlen állapotok, mint pl. a nátha vagy a fogzási fájdalom. A nagyobb fejlődési mérföldkövek, mint az ülés, mászás, járás arra sarkallják a kicsiket, hogy álmukban is „gyakorolják" új képességeiket. Aztán egy- és kétéves kor közt, amikor a baba elkezdi átaludni a fent említett felébresztő hatásokat, az éjjeli ébredés más okai jelennek meg, mint a szeparációs félelmek vagy a rémálmok.
Azzal együtt, hogy megértetted, miért hajlamosak a babák az éjjeli ébredésre, tisztában kell lenned azzal, hogy a szülők és a babák számára is fontos a nyugodt éjszakai pihenés, másként a baba, a szülők és hármójuk kapcsolata sem lehet kiegyensúlyozott. |